---

A holografikus interferometria nagy érzékenysége miatt az interferometrikus csíkok már kis elmozdulások (100mim alatt) mérésénél láthatatlanul s r vé válnak, ezért a legkézenfekvöbb megoldás optikai nagyítás alkalmazása a csíkrendszer feldolgozásánál. A túl s r csíkrendszer másik problémája, ha a csíkperiódus összemérhetö nagyságú a koherens megvilágítás okozta szemcsemérettel, akkor a szemcsék elmossák a csíkokat. A probléma megoldása az interferenciacsíkok mentén végzett intenzitásintegráció, amely a szemcsékre jellemzö véletlen intenzitás-ingadozásokat kiátlagolja. A gyakorlati nehézségek leküzdésével sikerült megvalósítani a nagynak számító 1-2 mm-es elmozdulások mérését. Nagy elmozdulásoknál már nem hanyagolhatók el olyan elméleti problémák mint a felsö méréshatár elvi korlátja, a megfigyelö eszköz apertúrájának hatása a mérés pontosságára és a tárgy saját síkjában történö elmozdulásának hatása a csíkok láthatóságára. Sikerült igazolni, hogy az interferometrikus mérések felsö korlátja a megfigyelö optikai eszköz felbontási határa, ez alatt kell maradni a mérendö elmozdulásnak.

---

A szerzö fizikus szakon végzett 1983-ban a szegedi JATE-n. A diplomamunka témája repülögép szárny deformációjának mérése repülés közben. Egyetemi doktor fokozatot szerzett a budapesti ELTE-n 1987-ben, értekezése a spiralizált izzószálak önárnyékoló hatásának meghatározásáról szól. A budapesti BME-n kapott PhD fokozatot 2004-ben jelen dolgozatáért.

---