---

A római történelem kronológiáját elég jól ismerjük a mai idöszámításunk szerint. De vajon ilyen jól kiigazodtak a rómaiak is a saját történelmük idörendjén? Hosszú idö telt el addig, míg ennek egyáltalán felmerült az igénye a köztársaság kor folyamán, és akkor kezdték el rekonstruálni saját múltjukat. Listákat készítettek egykori királyaikról és consulaikról, akikröl semmi biztos adattal nem rendelkeztek. Ezeket természetesen nekünk is fenntartásokkal kell fogadni. A köztársaság közepétöl azonban már az évkönyvek (annales) és naptárak (fasti) feljegyzései révén megbízható idörenddel rendelkeztek. E mellett a relatív kronológia mellett kialakult a város alapításához viszonyított számítás szilárdabbnak t nö rendszere a köztársaság kor végétöl. Ezt igyekeztek összhangba hozni a görögök olimpiák szerinti idöszámításával. A római naptár pontatlanságát nagyban korrigálta Iulius Caesar naptárreformja. Ez szükségtelenné tette a szököhónapok beiktatását, és feloldotta az évszakok és a hónapok között kialakult diszharmóniát. Lassan kialakult a mai hétnek megfelelö tagolás is a hónapokon belül. Ögy mind pontosabb idömegjelölésre nyílt lehetöség a császárkor folyamán.

---

Gesztelyi Tamás: 1967-ben végzett a KLTE történelem-latin szakán. Ezt követöen ugyanitt a Klasszika-filológiai Tanszéken dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig (2012). Havas László: 1962-ben végzett az ELTE magyar-latin-görög szakán. Ezt követöen a KLTE àkortörténeti majd Klasszika-filológiai Tanszékén dolgozott nyugdíjba vonulásáig (2008).

---