---

A tanulmány célja, hogy a magyarországi rossz hír közlés gyakorlatát és annak hiányosságait a tájékoztató orvosok szemszögéböl vizsgálja meg és megalapozza a gyakorlat javítására irányuló igényeket. Magyarország és Németország tájékoztatási gyakorlatát hasonlítottuk össze, két olyan országét, ahol az egyikben már az alapoktatásban van kommunikációs képzés. A német eredmények elemszámuk miatt a viszonyítás alapját képezik. Magyarországon 79, Németországban 23 intézmény tájékoztatási gyakorlatát vizsgáltuk. A magyarországi lefedettség 74% volt. A Magyarországi és a német intézmények 95% nak nincs tájékoztatási protokollja. A tájékoztatási gyakorlat során gyakrabban hangzanak el korán a szituáció negatív aspektusait elötérbe helyezö információk, kevesebb lelki támogatáshoz és nyomtatott információs anyaghoz jutnak hozzá a szülök, mint Németországban, ahol szignifikánsan több kommunikációs képzést kapnak a szakemberek és gyakoribb a kapcsolat civil szervezetekkel. A magyar orvosok gyakrabban érzik azt, hogy nem tudnak eleget segíteni a szülöknek. A gyakorlat javításának lehetöségét Magyarországon is a közlési protokoll kidolgozásában és a kommunikációs kurzusokban látják.

---

A medicinális rossz hírek közlésével foglalkozom. Kutatási területem a genetikai betegségek gyanújának szülökkel való közlése.Doktori értekezésem "summa cum laude" minösítéssel védtem meg. A PTE ETK dolgozom a külkapcsolatok vezetöjeként és oktatóként. Oktatóként magyar, német, angol nyelven tartok elöadásokat.

---