---

Ez a munka a tornác dicsérete kíván lenni. A látogatóközpontom úgy alkot kaput, hogy tulajdonképpen egy részben körülhatárolt üresség. Ez a kapu a sziklákkal és cseppkövekkel, változatos játékossággal, de mégiscsak határozottan és szilárd merevséggel körülhatárolt mélybéli üresség, és a földfelszín természetes világa, a körül nem zárt üresség közötti, azok határán keletkezett képzödmény. És ez a képzödmény szándékom szerint mindkét üresség tulajdonságait magában foglalja, így teremtve meg közöttük e sajátos-egyedi kapcsolatot: a kö támfalon lebegö nagy tetö egy olyan belsö teret jelöl ki, ami a csillagos ég alatt ragyogó természet és a barlang mélységes sötétsége közt egy függöleges falak nélküli, le nem határolt (hiányzik az ablak), de mégiscsak belsö teret, ürességet jelent. Mindent összegezve, a tulajdonképpeni tervezöi motivációt, a koncepció lényegét, a poézis fókuszát ez az átmeneti tér, vagyis a tornác adja ki. A kutatásaim és az eddigi tervezöi tapasztalatom során arra a megállapításra jutottam, hogy a konkrét helyhez való hiteles tervezöi magatartás önmagában is kiadja a hagyomány továbbélését. Ezt a megállapításomat reményeim szerint az általam tervezett ház igazolja.

---

Dr. habil. Jakab Csaba DLAépítöm vész-belsöépítész-bútortervezö1965. 10. 24. Farkaslaka, Erdély. 1993-ban diplomázott a MIF-en, 2007-ben építöm vész-iparm vész szakterületen szerzett DLA minösítést a MOME-n. A PTE-n 2016-ban habilitált. 1993 óta tanít. Kezdetben a skóciai Dundee-ban, majd a MOME-n, jelenleg a SZE-GY R egyetemi docense.

---