---

A felsöoktatás sportja, így az egyetemi-föiskolai sportszervezetek, a világ csaknem minden államában, társadalmi alapon szervezödnek. µllamtól nem, vagy csak indirekt módon függö nemzeti szervezetek, autonóm egyetemi klubok. Ha Magyarország nem is rendelkezett az egyetemi oktatás évszázadokra visszatekintö tradíciójával, az egyetemi-föiskolai sportélet társadalmi alapon történö elindításában élen járt. Az egyetemi sport genezisének - általam megítélt -harmadik szakaszában a demokratizálódás, az önállósodás felé vezetö utat kívánom feltárni. Azt az idöszakot, mely a társadalmi rendszer változásával egy idöben zajlott - talán egy kicsit megelözve azt - és átmenetet képzett az állami irányítástól a társadalmi szervezödésig. Hogyan, és milyen politikai, sportpolitikai, gazdasági tényezök befolyásolták az ehhez vezetö utat?

---

1981-töl, aktív részese az oktatásnak és a sportnak. Egyetemi doktori címet 1996-ban, majd 2004-ben PhD fokozatot szerzett a SE Testnev. Sport. Tud. Karán. 20 évig volt a MEFS fötitkára, 1999-töl 2015-ig a FISU tisztségviselöje. Oktatott Pécsett és Nyíregyházán. Jelenleg a BGE KVI karának docense.

---