---

A modern civilizációban nincs szilárd értékközvetítés, a természetes igazságérzet és néhány jogi tradíción kívül nincs, ami szelekciós hatást gyakorolna a szociális viselkedésre. Szent-Györgyi Albert 1949-ben, válságos idöben hívta fel a figyelmet arra, hogy "a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége." Vajon miért kérdöjelezik ezt meg a XXI. században? Feltételezhetjük, hogy ennek oka alapvetöen a felszínes tudással elért sikerekkel együtt járó értékvesztés; valamint a mérték, az erkölcs, a követendö magatartásminták; az európai és sajátosan magyar kulturális örökségünk megbecsülésének, a kultúra átörökítésének a hiánya. A pedagógia önálló tudománnyá válása óta alapvetö kérdés, hogy mi a célja a nevelésnek, mi a feladata az iskolának. A cél: a m velödési értékek, a kultúra megismertetése, megörzése, gazdagítása és újrateremtése nemzedékröl nemzedékre. A kultúra összetevöit 2002-ben az UNESCO újrafogalmazta, miszerint a kultúra a tudás, a hit, a m vészet és a morál, vagyis az erkölcs. Ugyanazok, mint amelyeket a pedagógia tudománya mindig is képviselt, a materialista világnézetet vallók kivételével.

---

Kováts-Németh Mária egyetemi magántanár. Magyar, orosz, pedagógia szakos. Bölcsészdoktori disszertációját 1984-ben, kandidátusi fokozatát 1990-ben védte, 2003-ban habilitált. Szakfelügyelt közoktatásban, 27 éve a felsöoktatásban dolgozik. Az ACSJF föigazgatója, Széchenyi ösztöndíjas volt. A környezetpedagógia doktori program kidolgozója és vezetöje.

---